Csíkszentimrei Római Katolikus Plébánia

2012 február 22, szerda - Gerzson napja

Kezdőlap

Vendégkönyv

Fömenü

Egyházközség

Szent Imre Herceg élete

Hitélet

Imádságok

Hittan

A Katolikus Egyház Katekizmusa

Online Biblia (Szt. István Társ)

Magyar katolikus lexikon

Képek

Online felhasználók
Jelenleg 15 vendég online

Vendégkönyv megtekintése

1 - 30 / 30 bejegyzés	Új bejegyzés
Név	Üzenet
Bakk István Budapest	Esztergomi Boldog Özséb az ősi Pálosrend alapítója + 1270. január 20. Bakk Endre Kanonok Alapítvány ima-lánc felhívása! Új magyar szent születőben: Imádkozzunk Boldog Özséb szentté avatásáért minden este 19-órakor a szentté avatás napjáig! P. Árva Vince †: Der seelige von Esztergom Seine Seeligsprchung wurde im Laufe der Jahrhunderte wiederholt angeregt, aber über die Anfänge kam man niemals hinaus. Wir wollen nun auf Gittes Holfe vertrauen und hoffen, daß auf den jetzigen Anfang bald die glückliche Erfüllung folgen wird und daß wir den seeligen Eusebius von Esztergom - zum Wohl des heiligen Volkes Gottes - im Kreise der Heiligen werden verehren können. Lasset uns beten: Gott, der du deine Heiligen verklärst, ich wende mich durch die Fürbitte des seeligen Eusebius an dich, den die Liebe zu dir unter die Einsiedler im Pilis-Wald führte, um dich durch sein opferwilliges und bußfertiges Leben auszusöhnen. Laß es sein, daß nach seinem Beispiel die Einheit der Kirche, nach dem Willen deines Sohnen, zur Wirklichkeit wird. Die Flamme des seeligen Eusebius erleuchte die verlassenen Heime und führe die Eltern und die Kinder zur Wärme des Familienherdes zurück. Sein Lich leuchte der stets suchenden und forschenden Jugend, damit sie den Sinn und das beglückende Ziel ihres Lebens auf em zu dir führenden Weg finden. Sein Licht lasse den Alten und Kranken erkennen, wie viel sie durch das aus Liebe auf sich genommene Leiden ihren Mitmenschen helfen können. Laß es, auf das Gebet des seeligen Eusebius hin, sein, daß es in der Welt keinen Mangel an Pristern mehr geben soll und daß die Männer, die sich fur den priesterlichen Dienst aus freiem Willen verpflichten, der kirche in Gehorsam, Keuschheit und Einheit biz zum Ende ihres Lebens treu bleiben. Der seelige Eusebius zog sich nach einem schrecklichen Krieg in die Einsamkeit zurück, um durch sein opferwilliges Leben den gesegneten Frieden zu erwirken. Gewähre der Welt und insbesondere unserer Heimat auch heute den Frieden und wende die Kriegsgefahr um der Verdienste des seeligen Eusebius willen ab. Zum Schluß möchte ich dir meine persönliche Bitte vortragen . . . Gib, auf die Fürbitte des seeligen Eusebius hin, daß meine Bitte zum Wohl meiner Seele und zum Wohl der Kirche erfüllt wird. Durch Jesus Christus, unseren Herrn. Amen. P. Árva Vince †: Özséb of Esztergom, the Blessed Although he has been proposed for beatification on many occassions since his death, these proposals have never been acted upon. We trust that, with God's help, this initiative will finally reach its joyous conclusion when the Blessed Özséb of Esztergom, can officially be called a Saint, for the benefit of the saintly people of God. Let us pray: Oh Lord, I pray to Thee through the good offices of the Blessed Özséb of Esztergom, who was taken by his love for Thee into the mountains of Pilis where he led a life of self-denial and atonement as a hermit. Grant that his example may lead the churches to unification, according to the will of Thy Holy Son, Jesus Christ, our Lord. May the blessed flame of Özséb's hermit life light up the hearths ofbroken homes and lead parents and children back to their warmth. May its light guide the restless young to the joy and purpose which Thou givest. Enlighten the hearts of the old and the sick that they may recognize the service they can render unto their fellow men as they endure their sufferings according to Thy loving kindness. Grand that through this prayer of Blassed Özséb that the shortage of priests throughout the world would cease and that those volunteering their service would remain faithful to the Church in obedience, chastity and unity unto death. Blassed Özséb became a hermit after a terrible war and devoted his life to bringing the blessing of peace. Grant us peace now in the world and in Hungary and keep us, in recognition of the merits of Özséb, from the peril of war. And finally, hear my personal request, oh Lord… Grant me your answer through the good offices of The Blessed Özséb, for the benefit of my soul and the Church. Through Jesus Christ, our Lord. Amen. IMÁDKOZZUNK BOLDOG ÖZSÉB SZENTTÉ AVATÁSÁÉRT! Könyörögjünk: Isten, ki szentjeidet megdicsőíted, Esztergomi Boldog Özséb közbenjárásával fordulok Hozzád, akit az irántad való szeretet a pilisi remeteségbe vezetett, hogy ott áldozatos, vezeklő életével né¬péért engeszteljen. Add meg, hogy amint összegyűjtötte a remetéket, úgy imádsága gyűjtse össze szeretetben a világ¬ban szétszóródott magyar népet. Példájára való¬suljon meg az egyházak közötti egység. Szent Fiad akarata szerint. Boldog Özséb remete lángja világítson be az el¬hagyott otthonokba és vezesse vissza a szülőket és a gyermekeket a családi tűzhely melegéhez. Fénye világítson a mindig kereső-kutató fiatalok¬nak, hogy a Hozzád vezető úton találják meg éle¬tük értelmét és boldogító célját! Az öregeknek, a betegeknek add meg a fényt, hogy felismerjék, a szeretetből vállalt szenvedés¬sel milyen sokat segíthetnek embertársaikon. Boldog Özséb imájára add meg, hogy hazánkban is szűnjék meg a paphiány, és akik önként vállalják a papi szolgálatot, életük végéig hűségesek legyenek az Egyházhoz, engedelmességben, tisz¬taságban és az egységben. Boldog Özséb egy borzasztó háború után vonult a remeteségbe, hogy áldozatos életével kieszkö¬zölje az áldott békét. Add meg ma is a világnak, de főképpen hazánknak a békét és hárítsd el, Özséb érdemeiért a háború veszedelmét. Végül saját kérésemet terjesztem eléd....... Boldog Özséb közbenjárására add meg, hogy elnyerjem megvalósulását lelkem és az Egyház javára. Krisztus a mi Urunk által. Ámen. P. Árva Vince atya † (Márianosztra) szentozseb.hu/modules.php?name=topics Kérjük, adják tovább határon túli testvéreinknek is, ima-lánc járja körbe a Kárpát-medencét. "Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől"-mondta Mindszenty József bíboros atya. Please forward! Bakk István Vorsitzender der Endre Bakk Kanoniker Stiftung hitvallas.hu/regi/hitv0501/hitv050116.html

Bakk István Budapest	Bakk István Az ősi magyar Pálos rend tiszteletére „Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!"[1] /modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4f3102c68883e#_ftn9

Bakk István Budapest	Bakk István - Bakk Erzsébet Boldog Vác Remete B(eatus) Waac paulina erenum incolens vita(e) sanctitat(is) Divo Ladislao regi veneradus etiam vitae(?)... Boldog Vác pálos remete élete és szentsége Szent László királynak (ajánlva)... **

Bakk István Budapest	Kedves Ismerőseim, Barátaim, Honfitársaim! 2011 májusában és júniusában megjelent cikkekre szeretnék reagálni: "A pálos szerzetesek elhatárolódnak a rendről készült DVD-filmtől" Elfoglaltságaim nem engedték meg a korábbi választ. Kérem publikáljátok alkotói nyilatkozatomat a Pálosok című film kapcsán, amelyet alább írok: Tisztelettel: Császár Tamás A Pálosok című film rendezője csaszi@mac.com Császár Tamás filmrendező szólalt meg a Pálosok – Az ősi magyar rend című ismeretterjesztő DVD filmjével kapcsolatos a különböző sajtótermékekben megjelent a Magyar Pálos Rend részéről történő elhatárolódás kapcsán, a film keletkezésének körülményeiről. ALKOTÓI NYILATKOZAT Ez a levél egy alkotói nyilatkozat a Pálosok című film keletkezésének körülményeiről. Az ismeretterjesztő filmet önerőből készítettem megrendelés nélkül. Támogatóim nem voltak. Szándékosan nem is kerestem. Valójában mindenki gyanakodva fogadott, ami már önmagában is érdekes. Pontosan azt állt szándékomban feltárni, ami elől sokan elzárkóznak és meg sem akarják hallgatni az eltérő véleményeket. A film készítésének vége felé kértem fel egy gyerekkori barátomat, Gőbl Gábort produceri munkák elvégzésére, mert az évekig tartó munkálatok során elfogytak a forrásaim. Barátom látva a temérdek munkát, önzetlenül és mindenféle segítség és befolyás nélkül sietett segítségemre! Nincs politikai iránya a filmnek és távol állt tőlem minden ilyen irányú megnyilvánulás. 2007-ben kezdtem forgatni a filmet egy véletlen találkozásnak köszönhetően Árva Vince Atyával. Olyan meghökkentő dolgokat mondott, amelyek mellett nem tudtam szó nélkül elmenni. Eldöntöttem, hogy felgöngyölítem az elém kínálkozó információkat és összedolgozom egy egységes filmbe. Ez így is történt. Megkerestem a Pálos Rendet és megszólítottam néhány szerzetest, többek között a tartományfőnök urat, akik szívesen álltak kamera elé. Nem írtunk alá semmilyen jogi nyilatkozatot sem velük sem más megszólalóval. Beszélgetéseink, egyeztetéseink során azonban kijelentettem, hogy a hozzájárulásuk nélkül nem fogom megjelenttetni.-------- A szavak embere vagyok és nem hiszek az aláírt papírmasékban, ezért ez is így történt . A dramaturgiailag összeállt filmet, elsőként a velem mindvégig együttműködő tartományfőnök úr számára vetítettem le 2010 novemberében. Az első személyes pozitív véleményformálást követően meghívtak egy kibővített körű beszélgetésre, amiről jegyzőkönyv készült. Ekkor felkértek, hogy a filmet ebben a formában ne publikáljam, mert a tájékozatlan és akár tájékozott nézők, hívők nem fognak különbséget tenni az általuk támogatott és az általuk elvetett információk között, ugyanis olyan érzelmi töltést és tartalmi egységet fogalmaz meg a film, amely nemhogy nem tesz különbséget a hivatalos és rendhagyó elméletek között, hanem egymást erősítve fogalmazza meg azt, ami - szerintem - összetartozott. Az elkészített 20 perces rajzfilm, amely I. Remete Szent Pál életéről készült, elnyerte tetszésüket. Az eset hatására meghirdetett filmbemutatót, amely az Uránia moziban lett volna 2010 december 13-án - nevezetes nap a Rend életében – lemondtuk, míg a tudtunkon kívül a tartomány főnökség a film levetítését egy az Uránia Filmszínház igazgatójához küldött jogi nyilatkozatban a harmadik fél felé „megtiltotta” … A DVD film gyártását leállítottuk, törekedve a kezdetben még nem áthidalhatatlannak tűnő helyzetre. A továbbiakban a Renddel folyamatos egyeztetések következményeként 2 hónap alatt létrehoztam a rendkívül sok leforgatott anyagomnak köszönhetően két új filmet, amelyet azonban csak csonkafilmeknek tudok hívni. Rendkívül nehéz volt kétfelé vágni a kronológiai egységet. Úgynevezett alkotói válságba kerültem. Megtettem mindent, amit kérhettek tőlem. Végül a létrejött egyik filmet, amelyben a Rend által hirdetett történetek kaptak helyet, a 2011. január végi vetítést követően elfogadta a tartományfőnökség. Ezt követően kiadott egy megjelenést elősegítő jognyilatkozatot, amelyben azonban szerepelt egy a kiadót korlátozó passzus, amely szerint a az általuk kereskedelmi forgalomba megjelentetni engedélyezett műsoros DVD film, nyilvános vetítéséhez, - mozi, televíziós, közönségtalálkozós vetítések – NEM JÁRUL HOZZÁ A REND&#8230 Ezt követően sok választásunk nem maradt. A tartományfőnökség beleterelt egy olyan helyzetbe, amelyben a továbbiakban nem állt módunkban figyelembe venni a TARTOMÁNY FŐNÖKSÉG szempontjait, és arról döntöttünk, hogy a „rendhagyó elméleteket ----------” összefoglaló másik filmünk Pálosok – az ősi magyar rend címmel forgalomba hozzuk. Értelemszerűen ebben a filmben már nem szerepelnek megszólalóként a mai tartományfőnökség tagjai, hiszen kétfelé vágatták velem. Mindegyik ismeretterjesztő film 1786-ig tárgyalja a történeteket. A két csonkafilmnek ( hivatalos – rendhagyó ) egyszerre kellett volna megjelenni 2011 áprilisban, de a személyesen kiadott, ámde írásban már korlátozó hozzá járulásuk hatására a „hivatalos” film gyártását ismét leállítottuk, immár másodszor a fent említett ok miatt. Összegezve tehát készült egy Egységes film amit kétfelé bontottam így keletkezett 2 csonkafilm, amelyből megjelent a 2. rész. Az első rész továbbra is "dobozban" készen várja jobb sorsát. További tárgyalásokra lenne szükség a felek között, de a történtek hatására nem hiszem, hogy ez bekövetkezhet. Mindenek ellenére bízom benne, hogy az eredetileg készült filmet is egyszer nyilvánosan bemutathatom. Végül fontos megjegyeznem, hogy független alkotóként gondolkodok és pont azért tartom objektívnek az eredeti filmet, mert nem tesz különbséget "kétséget" a feltárt és a még feltáratlan néha fiktívnek ható - de csak mert még tudományosan feltáratlan - információk között. Minden elém tárt információt oknyomoztam és pontosan ábrázoltam. Ami nem volt ábrázolható, azt legtöbbször kihagytam. Véleményt a film során nem formáltam és én nem cenzúráztam. Erősen remélem hogy egyszer összekovácsolódik az ami valamikor összetartozott… "A magyar történelemnek ilyen rejtelmes, érdekes helyzetei motívumai nincsenek feldolgozva, ami a magyar gyerekek, a magyar nép számára micsoda, szellemi erőt jelentene." Árva Vince atya Zsámbék, 2011 november 28. Császár Tamás filmrendező

Bakk István Budapest	PÁLOS PASSIÓ Könyvajánló: A Bakk Endre Kanonok Alapítvány és a Miskolci Bölcsész Egyesület közös kiadása Bakk István-Bakk Erzsébet-Gyárfás Ágnes: Pilisi Pálos Passió (MBE, Miskolc, 2011.) Köszöntjük az Olvasót! A médiumok diktálta zűrzavar és erkölcsi mélypont számára is van határ. Tudjuk, hogy a mesékben sem űzheti tovább a banya a kishős királyfit és táltos csikaját, csak a határig. Itt ugyan kitép még egy szálat a csikó farkából, de az üldözésnek vége, itt a határ! Eddig és ne tovább. Nemzetünk sorsában ezt a határt a magyar alapítású Pálos Rend iránti érdeklődés szabta meg. A pálosság a jelenkori útvesztőben eligazító tábla. „Szellemi küldetésünk plátói szilárd alapja” az erkölcs remekbe szabott építményét viseli. Megtépázott lelkünk keserve keresi az erkölcs égi házát a Pálosok magyarországi alkotásaiban. Itt a lélek megnyugszik, mert rátalál a szépre, a jóra, az igazra. Ezzel már be is vallottuk, miért írtuk meg ezt a kis könyvet. Dolgozataink írása közben áthatotta lelkünket a Pálos szellemiség és leegyszerűsítette a kaotikus jelenkor megoldhatatlannak tűnő gondját. Éreztük, hogy szellemi vezeklésben veszünk részt, egymást követve kapaszkodunk fel a hegyfokon megbúvó kápolna, az égi város palotája felé. Követjük Árva Vince Atya útját, aki Szent Özséb és Első Remete Szent Pál nyomdokain vezérli az égi utat kereső magyarokat. A magyar irodalomtörténet adós a középkori szakrális irodalom feldolgozásával, bemutatásával, a Pálos-irodalom pedig még az irodalomtörténet fogalmi rendszerébe sem került be, pedig jellegzetes, különleges alkotásokkal gazdagította líránk, prózánk, szakrális színdarabjainknak sorát. Könyvünk a passió-val foglalkozik. Műfaji, tartalmi szempontból járjuk körül, s eljutunk ahhoz a meredek kaptatóhoz, melynek a végén az eligazító táblán az áll, hogy a hősének is lehet passió. E kérdés tisztázása során jutottunk el Hadnagy Bálint szerzetes könyvéhe, amely nemcsak Remete Szent Pál sorsát mutatta be és viszonyát a magyar alapítású rendhez, hanem egy Da Vinci kód szerű leckét is feladott: ki írta a Krisztus Urunkról szóló hősének passiót, s mi az igazi címe. Mindezek értelme a Pilisi Passió Játékok újbóli elindításának ügye, s egyben Árva Vince Atya egykori kérésének teljesítése. A kutatók között immár ominózussá lett passió-hőséneket Ő adta át a Bakk házaspárnak kutatás és ezután előadás céljából. Ezért könyvünkben elsőként a Pilisi Pálos Passió terén elért kutatásainkat ismertetjük. Szerettünk volna kedveskedni az Olvasónak régi nyelvemlékek egyszerű olvasatú közzétételével (Ómagyar Mária siralom, Gyulafehérvári sorok). Magyar nyelvű érthető leírásukat olvasva a szépség áhítata ringatja lelkünket. Bemutatunk még az 1400-1500-as évszázad fordulójának szellemi kincseiből egy verses művet (Ének Jézus Krisztus kínszenvedéséről), egy gyönyörű prózai leírást, regényes fejezetet egy Máriáról szóló epikus műből, és retorikailag, nyelvileg is remekbe szabott pálos prédikációt, amely Thébai Szent Pál ereklyéinek hazahozatala alkalmából hangzott el. A Bakk házaspár a Pilisi Passió hagyományait folytatja, a Miskolci Bölcsész Egyesület pedig a népi imádságok látomásélményein alapuló, népzenei ihletésű passió-hagyomány alapjait fektette le Hampó József gyűjtésével és zenéjével. Fogadják szeretettel munkánkat. szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4e4153ab4afac

Bakk István Budapest	Boldog Ágnes, III. Béla király leánya így köszönti Máriát: „Szent Szűz, Mindenki védelmezője és segítője, aki bizalommal fordul hozzád. Kérjed Jézust, a te Fiadat, vegye el tőlem a bűnt és adja meg a szent erények teljességét. Vegyen el tőlem minden rosszakaratot és adjon testvéri szeretetet s jóakaratot. Vegye el minden büszkeségem és adjon igazi alázatot. Űzze ki szívemből a tisztátalan gondolatokat és vágyakat és adjon helyébe tiszta eszméket és kívánságokat. Igazi hajnalcsillag, aki megelőzted az örök élet után az örök dicsőségben legyen részem fényt és a kegyelem kiáradását, foglald bele Isten előtti imádságodba és könyörgésedbe, hogy segítségeddel elkerüljem a rosszat és a halandót.” Az előadás elhangzott 2011. augusztus 4-én a Miskolci Bölcsész Egyesület Őskutatási Fórumon: Bakk István - Bakk Erzsébet A magyar Pálos-rend Nagyboldogasszony védelmében A teljes szöveg olvasható: **

Bakk István Budapest	Tájékoztatásul: szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4ddaf79569dae&elo zo=legendak-4dad75ab8fa06&koveto=palosok-4ddafaeb25e13 kutasi.blogspot.com/2011/06/9801-reszlet-bakk-is tvan-irasabol.html **

Bakk István Budapest	Pálosok. "Pálosok - az ősi magyar rend" c. DVD filmről „Soha ne szűnj meg igaz célodért harcolni!” Szt. Jeromos A magyar Pálos-rend történetét és a jelenkor eseményeit szemlélve, a mindennapi életben és a jelenkor gyakorlatában látjuk meg igazán, hogy mit is jelent a magyarságnak az ősi Pálos-rend nélkül maradni lassan 250 éve. A Pálos-rend történeti kutatók egymást követő munkáinak bemutatásával állt össze a rend egységes története, többen ugyanazon következtésekre jutottak, ez derül ki a Pálosok - az ősi magyar rend c. magas művészi és történeti színvonalon megfogalmazott filmből. A film keretében bemutatásra kerülnek azok a nemzeti elkötelezett magyar pálos kutatók is, akik a nemzet elé kerülve, teljes összegzést adnak a rend történetből az 1800-as évekig. A film központi szereplője P. Árva Vince atya. Ő az ősi Pálos-rend tulajdonképpeni újraindítója, az Ő kezébe tették le az esküt a rendtársai. Egy kivételével elhagyták és nem az atya általi Ősi Rendet, hanem a lengyel kongregációt választották. A filmben szereplő kutatók nemzetorientált szempontból szólaltak meg és természetesen több évtizedes kutatómunka húzódik meg mögöttük. A film készítői: rendező: Császár Tamás; producer: Gőbl Gábor. Az általuk elkészített filmben a művészi szabadságot, a téma progresszivitását magas színvonalon tudták megvalósítani, ennek eredménye lehet a nemzet tudatunk erősödése a Pálos-rend megismerésén keresztül. P. Árva Vince atya az ősi Pálos-rend újraindítója, Boldog Özséb szentté avatási posztulátora, 22 éves kutatómunkájával, továbbá Prof. Dr. Gyárfás Ágnes őstörténet kutató, akinek munkásságának az ismerete a nemzet nevelésében elengedhetetlen, az általa a filmben felvázolt téma nemzetközileg is igazolt eredmény. Dr. Rostás László építész, aki kimagasló színvonalon beszél a pálos rovásírásról és a pálos építészetről, Szántai Lajos magyarságkutató, nagy tapasztalattal rendelkező pálos kutató szintén, aki különös hangsúlyt fektetett a romlatlan test fogalmának megértéséhez és keresi azt, hogy mi annak az oka, hogy pálosoknál ez nagy számban előfordult, igaz az is, és érdekes, hogy a katolikus lexikonban Szent Romuáldnál a kamalduli rend alapítójánál elfogadott tény a romlatlan test a szentté avatási kritériumaként. Dr. Tóth Judit jogtörténész Fráter György történelmi szerepét kiemelten és pontosan elemzi, továbbá Dr. Varga Tibor jogtörténész több évtizedes munkássága áttekinti a magyar történelem pálosokhoz kapcsolódó legfontosabb csomópontjait, Virág László Gábor teológus a filmben a Pálos-rend történeti gerincéről tudományos megalapozottsággal beszél és komoly felkészültségéről tesz tanúbizonyságot. Sajnálatos és rendkívül szomorú, hogy a pálos rendtagoknak nagyon sokáig tilos volt a rend történetének kutatása, mert ha nem tartotta be ezt a tilalmat, akkor úgy járhatott, mint P. Szabó László atya, aki a tiltások ellenére tovább kutatta a Pálos-rend történetét, kizárták a rendből, vagy aki felfedte a Pálos-rendbeni történeti igazságokat (P. Árva Vince atya.) Az meglepő, hogy a kutatók felé is kiterjesztették a szándékukat és így 2004-ben a MOL-ban (Magyar Országos Levéltár) a rend letiltatta a Pálos Rend történeti anyagának kutatási lehetőségét. A P. Árva Vince atyát támogató kutatók ellen fordulni annyit jelent, mint a nemzeti értékek tudósait lebecsülni, ez az ősi Pálos-rend értékeivel ellentétes „A bibliai hit azt az utat jelenti, amelyen az ember saját életének igazságához elérkezik. A kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy kinyilvánul az ember titka, igazsága. Ez az igazság egy ember, a názáreti Jézus. Őt kaptuk meg örökre. A szeretetet viszonozzuk szeretettel. Jézussal és Máriával mondjuk: „Íme, eljövök, hogy megtegyem akaratodat.” „Egészen átadjuk magunkat a szentmisében, mert megismertük életünk igazságát, és hogy egész lényünket a názáreti Szűz lelkületével, a Szentlélek közreműködésével, a Fiú áldozatába helyezzük és így adjuk a mennyei Atyának.” Ó, Mária, a megtestesült Ige Anyja, támogasd könyörgésünket Pálos Mindenszentekért, Remete Szent Pál atyánkért, Boldog Özsébért, és légy közbenjárónk Szent Fiadnál, hogy Egyházunk méltó pásztorokat kapjon. Amen. Budapest, 2011. 05. 22 Bakk István PhS />lozo=legendak-4dad75ab8fa06&koveto=palosok-4ddafaeb25e13 />t-bakk-istvan-irasabol.html **

Bakk István Budapest	Újra működésben: Pálos emléknap - Budapest, 2008. december 13. A jozsef-kutasi.de/emleknap.html oldalon található vagy a YouTube-on: youtube.com/watch?v=KhtSS0BTwNE

Bakk István	Bakk István A MEGÚJULÁS ÉVÉBEN: CSATLAKOZÁSI FELHÍVÁS! szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-2011felhivas Nagyboldogasszony a mi Szabadságszobrunk youtube.com/watch?v=CWmLpOIG4u4

Bakk István Budapest	Bakk István A MEGÚJULÁS ÉVÉBEN: CSATLAKOZÁSI FELHÍVÁS! /> Nagyboldogasszony a mi Szabadságszobrunk

Bakk István Budapest	Pálos emléknap - Budapest, 2008. december 13. DVD vagy a Testvéri szeretettel: Bakk István

Bakk István	Pálos emléknap - Budapest, 2008. december 13. DVD jozsef-kutasi.de/emleknap.html vagy a de.sevenload.com/videos/abb6AnlZ-Palos-emleknap-Budapest-2008-december-13 Testvéri szeretettel: Bakk István

Balogh Éva Csíkszentimre	Örülünk, ha egy élő oldallá válik a plébánia honlapja.

Bakk István Budapest	Mindszenty József bíboros, hercegprímás a Boldog Özséb szentté avatásának támogatója Mindszenty Józsefet 1945. szeptember 8-án XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezi ki. 1945. október 7-én Esztergomban beiktatják új hivatalába kinevezése után már 2 hónappal Boldog Özséb szentté avatását támogatja így P. Gyéressy Ágoston lett a posztulátor (4501. sz. 1945. dec. 30.) Esztergomi érsek Mindszenty József bíboros, hercegprímás koncepciós pere és üldöztetése miatt P. Gyéressy Ágoston magára maradt (2000-3 /1986.) Esztergomi érsek Lékai József bíboros, aki méltó utódja Mindszenty Józsefnek, felvállalja az aktor szerepét és folytatja Boldog Özséb szentté avatását, kinevezi (1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz.) leiratával P. Árva Vince atyát posztulátornak, aki méltó folyatója lesz P. Gyéressy Ágoston munkásságának. Árva Vince atya munkáját befejezve értesítést küldött Őszentsége XVI. Benedek pápának. Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját a posztulátumot Patrubány Miklósnak eljutatta Árva Vince atya. Patrubány Miklós átadta a szentté avatási dokumentációt Mons. Angelo Amatonak a Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusának. ** />-miklos&catid=34:altalanosegyhazihirek&Itemid=58 Testvéri szeretettel: Bakk István

Bakk István Budapest	Pálosok Amerika földjén... jozsef-kutasi.de/blogger/palospassiohu.pdf vagy angolul kutasi.blogspot.com/2007/12/istvn-bakk-pauline-fathers-in-americas.html

Bakk István Budapest	Pálosok Amerika földjén avagy az Újvilági küldetéses szolgálat Egyház és közélet A szerzetesség megjelenésével egy időben óriási fejlődés alakul ki az európai írásbeliség és az anyanyelvi kultúra történetében. Így a könyv (az írásbeliség) és a szerzetes kezdettől fogva elválaszthatatlanok egymástól. A III. – IV. századi első Regulák előírják: aki nem akar megtanulni olvasni és írni, el kell bocsátani a szerzetesi közösség- ből. Az egyiptomi, galilei, pannóniai barlangok celláiban mindenkor kitüntetett szerepe van a könyvnek, így a Szentírásnak, a Zsoltároknak és az Evangéliumnak is. Nem történik ez másképp magyar földön sem. Kelet és Nyugat szellemi értékeit integráló gazdag könyvkultúrát jelenítenek meg a pálos atyák. A szerzetes Isten iránti szeretete Isten Igéjéből a szöveget beolvasztja, életté változtatja, amelyet meg kell tanulnia olvasni és az olvasott szöveget emlékezetébe elraktározza. A szent szövegek másolása és fordítása a testvér és a testvéri közösség szolgálatát jelenti. A fráter vagy barát a szó legszorosabb értelmében istentiszteletet végez, mert munkáját Isten és a testvér iránti szeretete vezérli. Miközben szent szöveget mormol magában, kezével lelke aranyát, szíve bíborát írja bele a betűkbe. A XIII. században remetemozgalomból kifejlődött Pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a középkorban. A Pálos rend története szorosan összefonódik a magyar nép történetével. 1250-ben alapította Esztergomi Boldog Özséb a pilisi hegyekben, ekkor választották őt rendfőnökké, majd 1263-ban Özséb atya Szent Ágoston szabályait kéri, de nem kapja meg azonnal. A veszprémi püspök életrendet ad neki levélben, amelyből a kolostorok neveit olvashatjuk ki. Név szerint ezek a következők: Pilis-sziget, Szent Ilona, Szent Mária Magdolna Kőkúton, Szent Jakab a Bakonyban, Szent Erzsébet Ideg-szigeten, Szent Imre Badacsonyban, Szent Mária Magdolna az Örményes melletti szigeten, Eleken, szent Domonkos Szakácsiban. 1308-ban a pálosok Szent Ágoston reguláinak követését kapták meg. Özséb egyik utódja, Lőrinc áthelyezi a rendi központot a Buda mellett volt Szt. Lőrinc- i kolostorba… vagy angolul

Bakk István Budapest	A Pálos Trilógia megrendelhető a Magyarok Világszövetsége székházában, a Terjesztési Irodán (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 369. telefon: 00-36-1-2674513/308, drótposta: terjesztes@mvsz.hu)

Bakk István Budapest	A Magyarok Világszövetségének aktori segítségével folyik az egyetlen magyar alapítású Pálos-rend alapítójának Boldog Özséb szenttéavatása. Miért fontos Boldog Özséb szentté avatása? Azért, mert az ő szellemiségével működő magyar rend segítette és segíti a magyar nemzet felemelkedését, továbbá igazolja a Magyarország történelmi nagyhatalmát és tisztázza a magyarok Újvilágban (Amerikában) betöltött szerepét is. A magyar pálos szerzetesek ismertek voltak a középkorban úgy a spanyol, mint portugál királyi udvarban, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részének felfedezéséhez és indiának megtérítéséhez is. A pálosok voltak az úttörők a városok alapításánál, sokfajta akadállyal dacolva, szembeszállva a vadon, s az ott élő ragadozó állatok veszélyével. A pálosok bírálták a hódítok, a katonák, az aranykeresők és kalandorok kapzsiságát és brutalitását. Minden erejüket, energiájukat az indiánok, az őslakok védelmére fordították. A magyar papok magas tudományos műveltségüknél fogva nemcsak misszionáriusok voltak, hanem egyetemi professzorok; geográfusok, csillagászok, botanikusok és másféle tudósok, kiknek munkája nyomán ma is virágzó egyetemek létesültek a térségben, birodalmi és országhatárok jöttek létre, vagyis munkásságuk jegyeit évszázadokra kiható módon ott hagyták Latin-Amerika szinte minden országában. A két kontinenst, Európát és Amerikát összekötő közös szentünk Boldog Özséb atya. Kinek szellemiségét az elmúlt 700 esztendőben folyamatosan erősödni látjuk, hiszen mindannyian tudjuk, Özséb atya szellemi hagyatéka nyomán jön létre a 20 millió magyar összetartozásának érzése, akik e nagyvilágban élve imákkal erősítik Őt. Mozaik c. műsor a Pálos Emléknapról MAGYAR PÁLOSOK A Pálos Rend alapításának 750., s teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóját a Magyarok Világszövetsége a háromkötetes, Magyar Pálosok című kiadvány megjelentetésével tette maradandóvá. A gazdag tartalmú, sok színes képet is tartalmazó pálos trilógia kötetei (együtt a három kötet) megvásárolhatók 5500 forintos egységáron. A kötetek természetesen külön is megvehetők. I. k.: 1600 Ft, II. k.: 2400 Ft, III. k.: 3000 Ft. A most megjelent pálos trilógiai kötetei: MAGYAR PÁLOSOK, I. kötet: Pálos emléknap a Pálos Rend teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóján 2008. december 13. Patrubány Miklós – Előszó ........................ 5 Pálos emléknap a 700. évfordulón ........................ 9 Budapest – 2008. december 13. P. Dr. Aczél László Zsongor OSPPE Adalékok a Pálos Rend hiteles történetéhez 1784 után.......................... 21 Dr. Juhász Miklós Pálosok, magyar rend? Lengyel rend?................................................... 41 Bakk István Pálos rendtartományok az elmúlt 700 évben.......................................... 51 Dr. Tóth Judit A Pálos Rend megtöretése………..…………………………… ;……………....... 139 MAGYAR PÁLOSOK, II. kötet: Pálos emléknap a 750 éves Pálos rend tiszteletére és Árva Vince atya emlékére 2009. február 14. Előszó – Patrubány Miklós 5 Árva Vince atya A Pálos Rend története 9 A lelkiség napja 2002. július 21. Árva Vince atya temetése Székesfehérváron 21 Honlevél, 2009. januári szám Bakk István és Bakk Erzsébet A magyar Pálma 33 Árva Vince atya, az örökre magyar pálos emlékére Bakk István A pálos regula. 700 éves a magyar pálos életrend – 1308-2008 51 Gönczi Tamás Pálosok a magyar hagyományban 97 Gyárfás Ágnes A Pálosság őstörténete 107 Dr. Hosszú Gábor A pilisi-pálos rovásírás 113 Rostás László megemlékezése Boldog Özséb szent életéről, Árva Vince atyáról, és az 1308. december 13-án átadott Szent Ágoston-reguláról 117 Magyarok Háza, 2008. december 13. Rostás László A KÖR-TÉ-FA, KÖR-OSZT-ÉN újjászületése, 127 avagy: mit üzennek a fehér barátok? Stoffán György Vezér Ferenc pálos szerzetes vértanúsága 133 Szántai Lajos Pálosok (előadás jegyzet) 139 Virág László Gábor teológus, magyarságkutató A Pálos Rend Boldogasszony tisztelete 161 MAGYAR PÁLOSOK, III. kötet: Boldog Özséb, a Pálos Rend alapítója a 21. századi magyar gyermekek világában Pályázati kiírás 5 Tisztelt Iskolavezetők! Kedves Pedagógusok! Kedves Tanulók, Fiatalok! Boldog Özséb és a Fényhordozó Fehér Barátok meséje 9 Mesemondó: Ugrin András bácsi A zsűri értékelése 15 Honlevél 2009. januári szám Az Esztergomi Boldog Özséb-rajzpályázat eredménye 17 A beérkezett gyermekrajzok 21 Pályázaton résztvevő munkák jegyzéke 83 Megrendelhető a Magyarok Világszövetsége székházában, a Terjesztési Irodán (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 369. telefon: 00-36-1-2674513/308, drótposta: der.judit@mvsz.hu vagy Sajtószolgálatunk címén vet@praemium.ro, terjesztes@mvsz.hu) Bővebben:

közös kéviselő	Budapesten biztos partner a [url= képviselő[/url]k közt. Új dimanzioban a társasházi[url= képviselet[/url]. Budapesten biztos partner a társasházi <a href=" képviselet</a>ek kavalakádában. ÜDv <a href=" képviselő</a>

Bakk István Budapest	Gérecz Attila Boldog Özséb Himnusz Egybeomlott könny és vér, nyílt seb lett az ország, nyugatra pernyét hord a szél; tanyák, falvak sorsát. Csillag sincs, sötét az erdő, mégis mécsek égnek! Boldog Özséb szól az első pálos remetéknek. Szállj, ragyogj te mennyei fény, angyalszárnyú ének, fájó szívén: magyar szívén minden remetének. Add Urunk, hogy rab és szegény - mind testvérre leljünk! Áldd meg hazánk, hogy a remény átölelje lelkünk! Kicsiny láng a hit, de tiszta fehér, mint gúnyájuk, sötét erdő zúgja vissza csöndes imádságuk. "Nézz le ránk, kis romok felett fohászkodunk Hozzád, áldd meg mind, kik fegyver helyett kereszted hordozzák!" Szállj, ragyogj le mennyei fény, angyalszárnyú ének, fájó szívén: magyar szívén minden remetének. Add Urunk, hogy rab és szegény - mind testvérre leljünk! Áldd meg hazánk, hogy a remény átölelje lelkünk! S barlang ölén, cellák sötét mélyén fények gyúlnak. Népedért szólj, Boldog Özséb, mondj imát az Úrnak. Hívd egybe, ki hív és magyar! Hívd, ki sebbel ékes! Győzni fog, ki hinni akar, s áldozatra képes! Szállj, ragyogj te mennyei fény, angyalszárnyú ének, fájó szívén: magyar szívén minden remetének. Add Urunk, hogy rab és szegény mind testvérre leljünk! Áldd meg hazánk, hogy a remény átölelje lelkünk! Váci fegyház 1955.

Begai Erzsébet Budapest	Nagyon szép oldal. Atekinthető és jól kezelhető. Gratulalok! Begai Erzsébet

Bakk István Budapest	Why is it important for the Hungarian nation to have a Hungarian based Pauline order? Pauline fathers in the Americas missionary work end service in the new world ** Istvan Bakk said: István Bakk: Why is it important for the Hungarian nation to have a Hungarian based Pauline order? The founder of the Hungarian Pauline Fathers, Özseb, whose name is probably derived from the first Pannonian martyr, Eusebius gained martyrdom under the rule of Valerianus (235-259). Özséb/Eusebius requested permission from Cardinal Vancsay to form the Pauline Order due to his disappointment of the Andrew II and Béla IVs leadership after the destruction caused by the Tatars. A vision of his work confirmed everything for him and the orders main centre was established and built in 1250. The monastery was built in Szentkereszt (Holy Cross) and Eusebius became the first Father Rector. Eusebius, under Thomas Aquinas support requested permission to adopt the Rule of St. Augustine from Urban IV, which was not received and documented until 13th December 1308. The Pauline Fathers are the only Hungarian order of monks founded in Hungary itself. After the death of Eusebius the Hungarian Paulines spread rapidly, and the generosity of King Matthias, who was the most famous Renaissance ruler of the time and possessor of the Holy Crown, supported the order. The order also obtained Fehéregyház, where Árpad the Magyar Chief, who settled Hungary is buried, thus enabling the order to guard Árpads tomb. At this particular monastery, Mátyás Bakk became the first provost, who also has relatives living in Szekélyland to the present day. In that time there were up to 69 monasteries, although later the number reached 170 in the Hungarian region. On 15th January 1467 the day when the king defeated Ali Begh St. Paul the Hermit was made a Hungarian patron saint by the king. The name giver to the order, St. Paul the Hermit became defender and protector of the king both internally and the whole region. Not only were scholars invited to the country by the king, but also church leaders, which explains how Rodrigo Borgia Archbishop of Eger and Abbot of Pétervárád became prelate of Hungary. Incidentally, he also became Pope Alexander VI, and during his time Queen Isabella of Spain, relative of the House of Árpád Kings requested the Paulines to travel to the New World with Columbus. On October 12th 1492, Columbus landed in America, and according to Alexander IV, we can clearly see that the Hungarian Pauline Order were the first spreaders of the faith, and were also the first bridge builders between Europe and America. Pauline monasteries could also be found in many European countries such as Austria, Croatia, Portugal, Spain, Poland and many others besides. The Pauline Fathers from all their monasteries had to meet at a convention, which took place near Buda at a place called Szentlőrinc (now Buda Szentlőrinc). The provost, the superior of and two delegates all the monasteries in each diocese arrived at the meeting every fourth, or rather every eighth year at the main monastery in Hungary. The Ottoman invasion of Hungary was fatal for the Pauline order later on, as the powerful independent base of the order was lost. The meeting of the order was moved to the monastery at Máriavölgy due to the destruction of the main Szentlorinc monastery by the Ottomans. The country split into three and in the eastern region a new king was chosen, John I, who had previously been the voivod (leader) of the same place. In the western region the younger brother of Charles V was crowned, and became King Ferdinand. King John, who was struggling with many difficulties, requested the help of provost Brother György, who was made voivod of Transylvania, and who at that time was also cardinal and bishop of Várád, as well as being treasurer and the most well known politician. He negotiated with Bishop Wese, who was the representative of Charles V and Wese tried to convince him to hand over the eastern region. Brother György, (Bishop of Nagyvárad, Voivod of Transylvania, Cardinal and Archbishop of Esztergom) in virtue of his responsible position was unable to bring about a decision which would have been against the nations interests. Neither corruption or bribery, nor treason could change his mind. Györgys ambition to reunite the country did not come true, due to the historical situation of the region. Only Transylvanias independence could guarantee the avoidance of the Ottoman invasion. After the unsuccessful negotiation, Charles V and King Ferdinand, members of the Habsburg family murdered Brother György Alvincen Martinuzzi on the night of December 16th, 1551. The news of the murdered Archbishop of Esztergom shocked Europe. Along with the murder came the looting of Transylvanias treasures. With the invasion of the Ottomans, the Paulines moved to Poland. And due to the increasing strength of the Polish Paulines a split from the Hungarian order took place in 1784. The Polish king Stanislaw August Poniatowski had caused the break away process by his claims. That is why the diocese of the order separated from Hungary, as well as the Father Rector in 1784. The beginning of Pope Pius VIs breviary Apostolicae Sedis auctoritas stated that the Polish diocese of the order is separated from the main Hungarian one. Franz Joseph II dissolved all religious orders, including the Paulines in 1786. Although, the dissolution act of 1786 was withdrawn in 1790 it did not include the Paulines. The order tried to re-establish itself in 1864, 1902, 1918 and in 1934. Then in 1989 through Fr. Vince Árva of Pilisszántó the order was re-established, and the beatification process of Blessed Eusebius was pushed forward. Not only this, but he also hopes that the Polish orders rule of the ancient order will cease and a new Hungarian leadership and centre will be established. On February 8th, 2008 Fr. Vince Árva sent a letter to Pope Benedict XVI giving an account the work involved in the beatification process of Blessed Eusebius, and the other necessary documentation required in the process. http://www.palospassio.h

Bakk István Budapest	Pálosok Amerika földjén... http://kutasi.blogspot.com/2008/01/bakk-istvn-plosok-amerika-fldjn-avagy.html

Bakk István Budapest	IMA-LÁNC FELHÍVÁS! Új magyar szent születőben. IMÁDKOZZUNK BOLDOG ÖZSÉB SZENTTÉ AVATÁSÁÉRT! 2008. június 29-től MINDEN ESTE 19 órakor - a Szentté avatás napjáig! Könyörögjünk: Isten, ki szentjeidet megdicsőíted, Esztergomi Boldog Özséb közbenjárásával fordulok Hozzád, akit az irántad való szeretet a pilisi remeteségbe vezetett, hogy ott áldozatos, vezeklő életével népéért engeszteljen. Add meg, hogy amint összegyűjtötte a remetéket, úgy imádsága gyűjtse össze szeretetben a világban szétszóródott magyar népet. Példájára valósuljon meg az egyházak közötti egység. Szent Fiad akarata szerint. Boldog Özséb remete lángja világítson be az elhagyott otthonokba és vezesse vissza a szülőket és a gyermekeket a családi tűzhely melegéhez. Fénye világítson a mindig kereső-kutató fiataloknak, hogy a Hozzád vezető úton találják meg életük értelmét és boldogító célját! Az öregeknek, a betegeknek add meg a fényt, hogy felismerjék, a szeretetből vállalt szenvedéssel milyen sokat segíthetnek embertársaikon. Boldog Özséb imájára add meg, hogy hazánkban is szűnjék meg a paphiány, és akik önként vállalják a papi szolgálatot, életük végéig hűségesek legyenek az Egyházhoz, engedelmességben, tisztaságban és az egységben. Boldog Özséb egy borzasztó háború után vonult a remeteségbe, hogy áldozatos életével kieszközölje az áldott békét. Add meg ma is a világnak, de főképpen hazánknak a békét és hárítsd el, Özséb érdemeiért a háború veszedelmét. Végül saját kérésemet terjesztem eléd....... Boldog Özséb közbenjárására add meg, hogy elnyerjem megvalósulását lelkem és az Egyház javára. Krisztus a mi Urunk által. Ámen. Árva Vince atya **

Bakk István Budapest	Citta del Vaticano Alla SUA Santita Benedetto 16 Őszentsége XVI. Benedek pápa Őszentsége XVI. Benedek Pápa! Igen Tisztelt Szentatyám! Tájékoztatom Önt, hogy a magyar Pálos rend alapítójának, Özséb kanonok, oltárra emeléséhez szükséges anyagot 22 évi munkával összegyűjtöttem és Lékai László néhai bíboros prímás, esztergomi érsek úr által reám ruházott posztulátori feladatomat teljesítettem. Mivel ő nem érhette meg, hogy a honi katolicizmus által boldognak mondatott Özséb kanonizált szent legyen, ezért idén, február 8-án kelt levelemben kéréssel fordultam a Püspöki Konferencia tagjaihoz, hogy aktorként képviseljék Lékai László érsek úr akaratát. Előadom, hogy a Szentté Avatási Kongregációban végzett római tanulmányaim során 1985-ben világossá vált előttem hogy a ma is működő lengyel Pálos rend nem azonos az Özséb által alapított renddel, még ha szellemi gyökereik közösek is. VI. Pius pápa Szaniszló Ágoston lengyel király kérésére kiadott 1784. december 3-án kelt ťApostolicae Sedis auctoritasŤ kezdetű brévéjével ugyanis leválasztotta a lengyel tartományt a magyar központú rendről. Ezen felismerés késztetett arra, hogy minden erőmmel törekedjek az ősi rend működésének újbóli megindítására. E cél vezérelte Özséb kanonok szentté avatási eljárásában tevékenységemet. Előzményként előadom továbbá, hogy az 1960-as években közreműködtem abban, hogy hazámban fennmaradjon a pálos szellemiség, a hatósági tiltások ellenére szerveztem az illegális magyar Pálos rendet. 1990 után irányításommal beindítottuk Budapesten, a Gellérthegyen a pálos szikla templomot. A Pilis hegységben, Pilisszántón archeológiai feltárásokat végeztem Özséb atya valószínűsíthető sírja környezetében. Kérem Őszentségét, adja áldását Özséb kanonokra, Mária országa egyetlen magyar szerzetes rendjének alapítójára, azért, hogy keresztény nemeztünk megmaradását biztosítsa, s ezáltal erősítse az európai népek békés együttélését a keresztény értékek szerint. Isten áldását kérem Őszentségére. Mindhalálig hű híve: Árva Vince atya 2008. február 18.

Bakk István Budapest	Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága? 2008. augusztus 19. 9 óra 40 perc -10 óra 10 perc A magyar Pálos-rend alapítója Özséb nevet vette fel elődjétől, aki Szent Euzébiusz vértanúról Pannonia első ismeretes vértanúja Valerianus uralkodása alatt (235-259). Özséb II. Andrási Magyarország fővárosában, Esztergomban született 1200-ban. Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja lett, közvetlenül érezte II. András kül- és belpolitikájának hatását. II. András trónra lép, vele együtt a merániai család. Olyan helyzet alakult ki, hogy egyszerre csak azon vették észre magukat az ország vezetői, hogy háttérbe szorulnak. Sikerül a legnagyobb nádort (3 király nádora volt) Mok-ot is 1210 körül kiszorítani a hatalomból. Minden előkelő helyet, javadalmazó állást kezd a Gertrudis környezete elfoglalni. A király a teljes királyi vagyont elajándékozza az idegeneknek. Özséb esztergomi kanonok a politikával szemben a saját félrevonulásról is gondoskodott, hogy a szent magányban háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényeket. Szándékának, hogy előbb megvalósíthassa, előre nem látható akadályba ütközött, a 1244-ben a szomorú emlékű tatárpusztítás következtében. A világi papok sokasága templomok és hívők nélkül maradtak és keresték a helyüket. Ekkor Özséb tervének megvalósításához látott. 1246-ban Özséb atya Vancsay érsek engedelmével a pilisi hegységbe indult néhányadmagával. Egy hármas barlangba költözött, ahol a Szent Keresztről elnevezett kis remetekápolnát épített. Látomása Özséb atyának, meghatározta további életét. Pilisben élt és így többször találkozott a hegység többi remetéivel. A szentkereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, amelyet négy év múlva László király több javadalommal látott el. Arra törekedett, hogy a magyar remetéknek közös életrendjük legyen. A rend főnőkének Özsébet választották. Már csak az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte a szerzet, ezért őt társai beleegyezésével Rómába indították el. Özséb első priori provinciális, néhány testvér kíséretében elindult Rómába és Szent Ágoston szabályainak engedélyezését kérte. Ekkor IV. Orbán ült Szent Péter székén, a szentatya előtti ügyének megnyerésére Tamást, (később 50 év múlva aquinói szent) a kor legnagyobb egyházi tudósát kérte segítségül. Tamás közbenjárására fogadta a pápa Özsébet és Pált a veszprémi püspököt, szólította fel az ügyben a véleményadásra és a szabályok kidolgozására. 1270. január 20-án az általa alapított szentkereszti kolostorban, társainak szívszakasztó zokogásai között halt meg. A pálosok a rendi szabályok kidolgozásnál figyelembe vették a szent ágostoni regulát. A regula a szerzetesek életszabályainak gyűjteménye a keresztény életszentség megélését biztosítja közösségi életben. A szerzetesnek papi teendőket is el kell látnia, a papnak pedig szerzetesmódra kell élnie. Az 1308. december 13-án kelt, okmányban, Gentilis bíboros, az V. Kelemen követe látogatásakor kapta meg a rend az engedélyt, hogy végleg Szent Ágoston regulája szerint szervezze meg életét. 1474-ben Váci Pál is elkészítette a magyar fordítását a regulának. Szombathelyi Tamás (1476-1480, 1484-1488) aki két alkalommal is rend élén állt. A generális a pálosok számára a kötelező Ágoston-regulához állított össze önálló, az erényekre buzdító beszédeket. 1537-ben Gyöngyösi Gergely Velencében nyomtatta ki a regulát magyar és latin szöveggel, amelyekhez magyarázatokat fűzött. Mátyás király és a vezetői réteg a legmagasabb keresztényi odaadást látta a pálosokban. A tudós remetéket nagy tisztelet övezte a műveltségük miatt. Tisztelték Buda melletti Szentlőrincet és az óbudai pálos Fehéregyházát a Jagellók is. Bakócz érsek Fehéregyházán, a pálosoknál keresztelte meg az újszülött Lajos trónörököst. A középkor végére az ország legnépszerűbb szerzetes rendjévé alakultak, hozzájuk tartozott tetemes földbirtok és sok egyházi kincs. Mátyás király kiemelkedően szerette a pálosokat. Miután 1467. január 15-én győzelmet aratott Ali bég felett, e napon - éppen Remete Szent Pál ünnepén - Magyarország védőszentjévé avatta Remete Szent Pált. Országa nagyjai, családjai többségükben pálos elkötelezettek így a Bakkok is és Mátyás királyságához is több szálon kapcsolódtak. Berendi Bak Gáspár csatában vett részt, később pap, majd szepesi prépost, 1464-ben Bolognában tanult és Rómában 1472-Źben mondta az első misét. 1472-ben a lengyel követekkel Iglóra ment, Kázmér királyt ő általa hívta meg lakodalmára Mátyás király. Ezt a kapcsolódást a családdal tovább erősítette, hogy a király Óbudai Fehéregyházát a pálosoknak adományozta ahol az Árpád sírja volt és ennek a kolostornak az első perjele lett Bakk Mátyás. Fehéregyháza híres és kedvelt búcsújáró helye lett a fővárosnak. Anonymus Fehéregyházáról így emlékezik meg: "az Úr megtestesülésének 907. évében költözött el Árpád fejedelem. És tisztességesen eltemették őt annak az Attila városában kőmederben alácsorgó kis pataknak forrásánál, ahol a magyarok megkeresztelkedésük után Szűz Máriának, Nagyboldogasszonynak - szentelt Fehéregyházát építették fel." 1484-ben Bakk Mátyás óbudai perjel irányítása alatt Mátyás király a következőket mondta: "Valóban, ezt a templomot azoknak akarom adni, akik szüntelenül Istennek és Boldogságos Szűz Máriának szolgálnak." Mátyás király a rettegett pallosjoggal is felruházta a rendet. Mátyás idejében, aki lázadást szervez a király ellen Szentgyörgyi János grófot független vajdának kiáltották ki. Mátyás azonban gyorsan és könnyűszerrel leveri a lázadókat még mielőtt komoly haderővé szerveződhetett volna az 50.000 főnyi összegyűlt lázadó tömeg. Ezután Moldovába nyomul, hogy megbüntesse a hűtlen István vajdát. December 15-én az éjszaka leple alatt megtámadja a király táborát, és véres csata fejlődik ki. A király hadapródjával, Bak Istvánnal együtt elég súlyosan megsebesült. Remete Szent Pál oltalmazta a királyt és hadapródja életét a moldovai véres és alattomos ütközetben. Bak István őse a ma élő Szentkatolnai ágnak. Remete Szent Pál már 541 éve oltalmazza a Bakk családot. Mátyás király időszakában már meglévő és jelenleg már biztosan adatolható magyarországi kolostorok száma 69. De pálos kolostorok találhatók Európa több országában is többek között Ausztriaiban, Horvátországban, Portugáliában, Spanyolországban, Lengyelországban stb. A Buda melletti Szent Lőrinc lesz a főkolostor. A XIV. század legelső éveiben a János-hegy s a Hárs-hegy nyergén, királyi parancsra az akkori Nádor faluban egy új monostor építésébe fognak, Remete Szent Pál szerzetének, a pálosok számára. A monostorépítésre egész Magyarország odafigyel. Magyar alapítású pálos monostor épül fel 1300-1304 között. Később nemzetközi főkolostorrá vált és a magyar művelődésnek is egyik fellegvára lett. A későbbiekben fejlődésben a Pannonhalmi apátságot is túlszárnyalta, és temploma vetekedett a Mátyás templommal. 300 rendtag talált otthont a falai között. A templomot pazarul épített oldalkápolnák sora övezte. Közülük a legdíszesebb a Remete Szent Pál-kápolna volt. Ebben őrizték a Nagy Lajos adta Remete Szent Pál ereklyéket. A Buda melletti Szentlőrinc monostora sokkal több volt, mint egyike monumentális műemlékeinknek. A Buda melletti szt. Lőrinc-i építőmesterek építik meg a gótikus Magyarország mintegy száz vidéki pálos kolostorát. De ők faragják meg templomaik köveit, szobrait, szenteltvíztartóit, a templomaikba temetkező előkelőségek sírköveit. S ami a leglényegesebb: ők látják el színes üvegablakokkal, sőt orgonákkal is az ország valamennyi pálos kolostorát. Itt dolgozott a kor legnagyobb magyar világi építésze is Kassai István. A Buda melletti Szentlőrinc monostori könyvtára csereviszonyban állt Mátyás könyvtárával. A pálosok rendszeresen dolgoztak Mátyás király könyvesházának. Itt volt a Bibliotheca Corviniana íróháza, scriptoriuma. Mátyás király uralkodása alatt a még jobban növekedtek a pálos kolostorok minden téren: szerzetesi fegyelemben, szellemiekben és anyagiakban egyaránt. A sírkápolnát 1525 szeptemberében - a monostorral együtt - a törökök semmisítették és több darabra törték Dénes képfaragó remekét, a vörös márvány sírládát. A Remete Szent Pál koporsó néhány darabját ma a Budapesti Történeti Múzeum őrzi. A pálos kolostorok építése tipikusnak tekinthető, hogy egy adott korban (kápolna, templom, búcsújáróhely) a környék remetéi gondozzák és odatartozásukat jogilag is igyekeznek rögzíteni. Ma Budapesten található pálos alapítású templom az Egyetemi Templom. A Pálos-rend 1786. évi föloszlatása után a templom az egyetem tulajdonába került. A dúsan faragott kapu felső körívében egy teljes alakú indián szobor fafaragvány látható. Országunk Mátyás király időszakában a pálosokkal nemcsak az építészet alapjainak remekeit tették le, hanem a különböző egyéb szellemi alkotásokat is, mint a kódexek írását, melyhez tradicionálisan fenntartották az ősi írásunkat a rovásírást. A magyar rovásírás nemzetünk egyik különleges kultúrkincse, amelynek története a népünk eredetéhez nyúlik vissza. A pálos rovásírás tulajdonképpen az eredeti magyar (székely) rovásnak a rendházakban némileg átalakított, talán literátusabb változata. A különbség főként abból áll, hogy a magyar (székely) rovásírás keleti írásmód szerint - jobbról balra folyik, míg a pálosok ezt nyugati, balról-jobbra haladó írásmódra váltották fel. Ezt az írást a rendházakban kb. a XVI. század végéig használták. Eredete igen régi időkre vezet vissza, rokonságban van a türk rovásírással. A székely rovásírásban még olyan ősi betűjegyek is fellelhetők, amelyek más, közel keleti írásokkal mutatnak hasonlóságot, ősibb jegyek a türk rovásírás betűinél is. A székely rovásírás a XVI. századra komoly újravirágzásnak indult, s különösen Erdélyben, a székelyek körében általánosan használt volt. Az elnevezése a középkorban szittya/szkíta-írás volt, s csak a legutóbbi időkben nevezték el székely-rovásírásnak. Olyan mértékben elfogadott volt, hogy Székelyföldön még a XVIII. században is tanították iskolákban. A XIX. században elkezdődött a rovásírás tudatos kutatása. A székely-rovásírás iránya többségében jobbról-balra haladt, de a legrégebbi időktől kezdve vannak emlékek, amelyekben az írás balról-jobbra irányú. A székely rovásírással fennmaradt emlékeink között a legszebbek a középkori vallásos szövegek, amelyek az akkori kiejtést rögzítették. Igazi irodalmi élmény a XVI. században leírt Miatyánkot és Hiszekegyet elolvasni, s csodálatos, hogy a rovásírással, sokkal egyértelműbben tudták leírni a beszélt nyelvet, mint az akkori latinbetűs írással. A pálos rovásírás az eddig megtalált emlékek tanulsága szerint a XIII. század második felében alakult ki - ezt követően egyházi irányzattá vált, és manapság döntően templomok felirataiban bukkan fel. Ennek az írásmódnak különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis ismertek voltak a középkorban úgy a spanyol, mint a portugál királyi udvarban, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez is. Az atyák gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), s a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű, balról-jobbra haladó felirat maradt fenn. De levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Helyüket később jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták ezt az írást is, sokszor latin írásmódjukkal vegyesen. Hazánkban a valós nemzeti történetkutatással párhuzamosan reneszánszát éli a rovásírás-kutatás, illetve a régi, sokszor évezredes rovásírásos emlékek felfedezése, értelmezése. A dél-amerikai Cerro Pelado barlangban. 1500 körül véstek a sziklába. A számokat arab számokkal írták rá (bizonyítva mai számaink eredetét). Ezeket a számjegyeket a kettőspont (két, egy vonalban álló hurok) után figyelhetjük meg. Felirata: született 1473-ban. A Pálos térképeket a Magyar Piarista Tartományfőnökség levéltárában már a XVIII. században is őriztek térképeket. A térképek katalógusa nyomtatásban is megjelent. A rendi levéltárak térképeinek katalógusai is. Pl. Pálos és piarista térképek, összeáll. Dóka Klára, munkatárs Csányi László, Bp., 1991. Magyarországi egyházi levéltárak térképei, térképek profiltisztítás céljából átadásra kerültek a rendtartomány Központi Könyvtárának. A pálosoknak újvilági (amerikai) térítéseikről állít majd emléket a Pilisi Pálos Passió. A Bakk Endre Kanonok Alapítvány szervezésében kívánjuk megvalósítani Pilisben a passiót, ahol 1250 óta működött a Boldog Özséb által alapított magyar pálos rend. Az Európai Passió Szövetség hozzájárult a magyar passiók újraindításához. Ebben elsődlegesen Maurice Clos Franciaországból, Josef Lang Németországból, Franz Miehl Ausztriából, André Pesleut Belgiumból, Antonio Filippi Olaszországból nyújtottak segítséget. A passió latin szövege Hadnagy Bálint műve 1511-ben íródott. Csonka Ferenc fordításában Árva Vince atya bocsátotta rendelkezésünkre. Mátyás korában 27 kolostor titulusa Szűz Mária. Többségében a Mária kegyhelyeken építik fel a kolostoraikat. A rend életében központi helyen áll a Mária-tisztelet. Boldogságos Szűz tiszteletére választotta Kolombusz is a hajójának nevét, amit Santa Mariának nevez. A Santa Maria névről: Mária Jézus anyja (Szűz Mária), Mária az Újtestamentumban viszonylag kevés helyen szerepel. Kolumbusz Kristóf (1451-1506) Cristóbal Colón, Cristoforo Colombo kezébe jutott Paolo Toscanell levele és térképe, melyet V. Alfonso portugál királynak írt az Indiába vezető útról, melyet nyugat felé tartva is elérhetőnek vélt. Ilyen irányú tervet terjesztett II. János portugál király elé, de elutasították a javaslatát. Kolumbusz 1485-ben, felesége halála után ezért átköltözött Pálosban, a La Rábida kolostorba. A palos szó spanyolul azt jelenti veretés. A "szent remete szerzetnek" a pálos rendre jellemző a remeteség hármas jellege: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete így határozhatjuk meg a tevékenységüket. A vezeklést a veretést a későbbiekben a regulák szabályozzák. 1492. augusztus 3-án futott ki a Palos kikötőjéből három hajóval Kolombusz, a Santa Mariával, melyen személyesen parancsnokolt, a Pintával melyet Martin Alonso Pinzón irányított és a Ninával Vincente Yánez Pinzón vezetésével. Kolombusz kettős hajónaplót vezett a legénység megtévesztésére és megnyugtatásukra. 1492. október 12-én éjjel pillantják meg az első amerikai szárazföldet Guanahanit. Ezt a helyet San Salvadornak, Szent Megmentőnek keresztelt el. 1492. december 25-én, Szentestén, a Santa Maria zátonyra futott, átköltözött Kolombusz a Ninára. A portugálok 1493-ban átvették a magyar rend konstitúcióit, reguláját. Felvételüket is ebben az évben hagyta jóvá VI. Sándor pápa. Kezdetben 4 évenként, később minden nyolcadik évben küldte el a tartomány követeit a Buda melletti Szentlőrinc-i nagykáptalanra. A portugál tartomány historikusának, Henricus a Santo Antonionak adatai alapján 22 rendházukat említi a szerző. Az Úr 1490-ik évében, virágvasárnap utáni kedden Mátyás király meghalt. 1492. október 12-én Kolombusz az Újvilág földjére lép. A kísérete élén megcsókolja földet, imádkozik. A világtörténelem legnagyobb eseménye ez a nap. A magyar pálosok Amerikába így jutottak el, ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen ez a rend volt a legméltóbb arra, hogy Izabella királyné a pálosokat hívja és küldje téríteni Amerika földjére, Kolombusz hajóira. A portugálok már 1464-ben csatlakoztak a magyar rendhez. A spanyol testvérek ereŹdeti nevük Fratres de Hispánia volt. A Lisszaboni Állami Levéltárban őrzik Szombathelyi Tamás generális búcsúztató beszédét, amit a Portugáliába távozáskor 123 pálos atyának mondott. Barcelonában pedig megtalálható magát a büszkén magyar királyi vér leszármazottjának tekintő Katolikus (Kasztíliai) Izabella (1451-1504) meghívólevelének másolata, melyben a következő szavakkal kér pálos hittérítőket Fráter Tamás magyar rendfőnöktől: Küldjön újabb munkásokat az Úr szőlőjébe, mert valóban munkásokra lesz szükség, akikre nehéz testi munka vár. VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia) (1431-1503) megbízásából többször mennek Amerikába, hogy ott hittérítést végezzenek a pálosok, akikre kezdetben ő bízza Amerika krisztianizálását. Magyar főpap volt Borgia, Rodrigo aki kardinális korában egri érsek és péterváradi apát is volt, így jól ismerte a pálosokat. Hunyadi Mátyás nevezte ki a kardinálist péterváradi apáttá, hiszen fején a Szent Koronával apostoli királyi uralkodó volt, aki egyébként, tudottan jó kapcsolatban állt a pálosokkal. Spanyolország és Portugália szembefordult egymással, és megint VI. Sándor kéri fel a pálosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a határvonalat a két veszekedő hatalom között. Ennek következményeképpen jött létre a 1493-ban Inter caetera (olv. Inter káétéra) kezdetű bulla ennek nyomán jön létre a 1494-ben a tordesillasi (olv. tordeszillaszi) egyezmény, amely Kolombusz felfedezése után kelet a felé nyomuló portugálok és a nyugatra tartó spanyolok között egyezséget kellett teremtenie. A Zöldfoki- szigetektől nyugatra a 371 mérföldnyire jelölték ki a határvonalat. Ezt a pápai vonalat később a portugál király nyomására végül a 46. nyugati hosszúsági fok felé tolták el. VI. Sándor pápa meghozta döntését az újonnan felfedezett földek felségjoga tekintetében. 1501-ben a bulla, a "Los Reyes Catholicos" kezdetű, nemcsak igazságot tett az új hódítások tekintetében, hanem kereszténységet is rendelt az Új Indiákba. Bullája alapján tisztán kiolvasható, hogy magyar Pálos-rend szerzetesi voltak Amerika első hithirdetői. Az Úr 1503-ik évében meghal Sándor pápa. A bazilika altemplomából rövid idő múlva átszállították pápa földi maradványait a spanyolok által Rómában emelt nemzeti kegyhelyre, a Santa Maria di Monserrato-templomba. A spanyolok elfoglalják Guatemalát. Guatemalában, ahol a pálosok éltek, húzódik egy hatalmas hegyvonulat, ebben vannak a remetefülkék, barlangok, amelyek falain még ma is elég sok rovásírásjel található ezek a sajátos pálos rovásírás elemei. Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig is eljutottak (természetesen a mai ország neveket használom). Pizzaro és katonái is találkoztak a magyar atyákkal, zavarták is őket a tevékenységükben, ezért kisebb szigetekre igyekeztek áttelepíteni a frátereket. 1559-ből is vannak emlékek Dél-Amerikában, de már 1560 után nyomuk veszett. Meg kell emlékeznünk még a pálosok dél-amerikai térítő tevékenységéről. Amerika felfedezése után még a spanyol virreynátusok idején (1495) mentek pálosok Dél-Amerikába, ahol a latin-amerikai spanyol gyarmatokon a keresztény kultúra alapjait vetették meg. Különösen a satubali remete Szent Pálról nevezett rendháznak jutott nagy szerep ezekben a térítésekben. Ennek a rendháznak a lakói eleinte a Földközi-tenger vidékén térítettek. Katolikus Izabella spanyol királynő kérésére a satubali spanyol provinŹciális küldött ki először Dél-Amerikába hittérítőket. Pedro de Mendoza conquistador az első laplalai virreynatus 14 hajóval ment Dél-Amerikába s mindegyik hajóján egy-egy magyar pálost vitt magával. Szent hivatásuk teljesítése közben azonŹban a vad guerandi és guarani indián törzsek mészárolták le őket. A spanyol udvar annyira ragaszkodott a pálosokhoz. hogy eme kísérlet után ismét újabbakat küldött a térítő munka folytatására. A magyar pálosok Argentínában és Paraguayban kolostorokat is alapítottak, melyek más szerzetek birtokában még ma is megvannak. A Dél-Amerikába került pálosok történetére vonatkozó értékes levéltári anyag is van ezekben a kolostorokban. Más adatok szerint Diaz de Solis három karavelláján, a "Mar Dulce" partjain, 1515-ben más adatok szerint Pedro de Mendoza hajóin is pálosok voltak. Buenos Aires első parcellázási térképén találkozunk Mathe Istvány nevével. Nem sokkal később V. Károly kancellárja, a magyar Maximilianus Transylvanus volt az első, aki a világnak beszámol Magellán útjáról, ami a magyaroknak nemcsak Ibériával való kapcsolatára utal, hanem a kozmogóniai tudásáról is számot ad. Az első pálos-szerzetesek után Amerika krisztianizálását a jezsuiták vették át. A latin-amerikai levéltárakban erre vonatkozó dokumentum csak elszórtan található, talán többet árulnának el az európai jezsuita archívumok, bár a Jézus Társaság dél-amerikai hittérítő tevékenységének szomorú fináléját ismerve még ebben sem reménykedhetünk túlságosan. Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában című könyvében így ír: Szentmártonyi Ignác tulajdonképpen nem is hittérítőként, hanem a portugál király udvari csillagászaként és térképészeként került Brazíliába. Feljegyzései, térképei valószínűleg valamelyik portugál levéltár eldugott részében porosodnak. A magyar jezsuita tanár, 1745-ben magyar pálos nyomokat fedezett fel, naplójában beszámolt arról, hogy az egyetem könyvtárában rovás jegyzeteket is talált a pálos vonatkozású könyvek között. A fennmaradt pálos anyag egy részét a Mappa Antiqua (olv. Mappa Antikva) c. térképet a Nagyszombati Egyetem másoltatta le ez ma Vinland Map (olv. Vinland Mep) néven ismert. A dél-amerikai Cerro Pelado (olv. Kerro Pelado) barlangi feliratokat 1500 körül vésték a sziklába. 1910-ben fedezték fel a Cerro Pólilla (olv. Kerro Pólilla) nevű röghegységben (amely nevét a paulillákról, vagyis a pálosokról kapta) a barlangi rajzokat, amelyeket az ott élő pálosok rajzoltak fel. Pálosok a krisztianizálásnak azt a formáját követték, hogy a Fiú isteni személyéhez való egyedülálló közelség miatt a pálosok embersége maradéktalanul eltelik a kegyelem teljességével és bennük így a kegyelem mintegy belső és természetes forrásból fakad, az emberségük a második isteni Személyben azaz Jézusban való azonosulásukban áll fönn Az Atyák, így a pálos atyák szerint is Krisztus hyper anthropon anthropos (írja Hitvalló Szt. Maximusz és Damaszkuszi Szt. János) vagyis az átlag ember fölé emelt ember). Krisztus követőit a megszentelődés célja vezette, így a pálos atyákat a krisztusi igazság terjesztése. Ők a gyarmatosításban nem vettek részt, barlangokba húzódtak, elvonultan éltek, mint kezdetben, a Pilisben s a térítésben a kereszténység hű követői voltak. Főleg az indiánok között jártak, és emlékük ma is él fehér atyáknak nevezik őket úgy, mint a Pilisben. A felfedezést, a hódítás követte, amely történelmünk legnagyobb népvándorlását, kultúrák keveredését hozta létre. Európa és Amerika között a magyar pálosok építették fel a keresztény hidat. Az új uralkodó erdélyi vajda Szapolyai János is pálos elkötelezett volt, úgy mint apja Szapolyai István. A keleti országrész királya I. János (1487-1540) akit 1526-ban, magyar királynak választottak. János király uralkodásában a sok zavaró körülmény megtette a magáét. V. Károly, noha felismerte a soha vissza nem térő alkalmat a legjobb diplomatái egyikét, Johann Wese lundi püspököt indította Szapolyaihoz tárgyalásra. A tárgyalás ezúttal Váradon folyt Szapolyai János új, ideglenes székhelyén, vezetését új emberre bízta a király Czibak Imre utódjára, a pálos szerzetesből váradi püspökké emelt (Martinuzzi Utjesenovics) Fráter Györgyre. Belső ügyekben már jó két esztendeje ő volt a leghatalmasabb szavú magyar politikus. Fráter György pálos kolostor rendfőnöke, váradi püspök, esztergomi érsek az önálló Erdély megteremtője és kormányzója, ő az, aki János királyt rábírja az 1514-iki kegyetlen törvény eltörlésére, s visszaadja a jobbágynak a szabad költözködés jogát. Fráter Györgyben találta meg Szapolyai a támaszt. A pálos barát rövid pár hónap alatt rendezte az évtizedek óta csődből csődbe bukdácsoló kincstár helyzetét. 1551. december 16-áról 17-ére virradó éjjel Erdélyben, alvinci kastélyában meggyilkolták Fráter Györgyöt, a magyar történelem legnagyobb politikai lángelméjét. A római anyaszentegyház bíborosát, Erdély vajdáját és kincstartóját, váradi püspököt. Istvánffy Erdély történetében arról ír, hogy a barát jobb fülét, Mercado (olv. Merkádó) solymármester levágta. György barát fülével Ferdinánd király őfelségét ajándékozta meg. A vértől elborított holtteste több hónapig hevert eltemetetlenül. 1552. február 25-én temették el a gyulafehérvári székesegyházban, ami testéből megmaradt. Erdély kifosztása és a bíboros meggyilkoltatása miatt a súlyos nemzetközi elítélésre reagálva I. Ferdinánd magyar, cseh és német király panaszlevele bátyjához V. Károly császárhoz: Nem hiszem, hogy valaha is ekkora szégyen és gyalázat érte volna a Birodalmat György barát nemzeti egysége álom maradt csupán. De soha nem adta fel a küzdelemét, küzdött haláláig. A lángeszű Fráter Georgius sírkövén ez olvasható: OMNIBUS MORIENDUM EST (olv. Omnibusz Moriendum eszt) (Mindenki halandó) Erdély után a lengyel földön is felerősödik az ősi magyar Mária-tisztelet, a Boldogasszony, a magyar Pálos-rend által kapott hangsúlyozott helyet az egyházban ennek első komolyabb jele 1352-ben a Márianosztrai rendház alapítása majd az onnan 1382-ben Csensztochovába /Częstochowa/ kiment 16 pálos atya Opolei László nádorral kolostort alapítottak. A lengyel pálosok elkülönési törekvése és a lengyel király, Stanislaw August Poniatowski követelése idézte elő, hogy a lengyel rendtartomány 1784-ben a magyar anyaországtól és rendfőnökétől különvált. VI. Pius pápa pápai rendeletével a lengyel rendtartomány meglehetősen nagy önállóságot és függetlenséget nyert. A 1786-ki romboló villámként csapott le Remete Szent Pál szerzetére; II. József ezen évében törölte el a magyar szerzetet is. Majd II. József 1790. január 26-án visszavonta a főként a szerzetesi életet sújtó rendelkezéseinek többségét. I. Ferenc 1802-ben kiadott rendelete értelmében a bencéseket, cisztereket, premontreiket visszaállította. A császár 1804. március 28-án így ír: A pálosok visszaállításáról el kell tekinteni. Ennek oka a pálosokat jellemző magyar szellemiség továbbá a Vallásalap sem akarta visszaadni a pálosok vagyonát. Lipót programja sem kedvezett a magyar Pálos-rend újragondolásának a különböző kormányzati formák ötvözése, a titkos társasági kultúra egyes elemeinek beépítése a politikai gyakorlatba és a kompromisszumokat kiegészítő politikai zsarolás. Lipót megkötötte a magyar nemességgel az alkut, de egyben olyan titkos társaságot hozott létre, amely más társadalmi erőket próbált mozgósítani, mindenekelőtt az elégedetlen városi polgárokat és a parasztokat. Lipót ezeknek a politikai térből kirekesztett elemeknek országgyűlési képviseletet akart biztosítani, hogy sakkban tartsa a nemességet, amely az össztársadalmi érdekek képviseletében lépett fel. Lipót kamatoztatni akarta a szerb-magyar és a magyar-román ellentéteket. Így hozta létre pl. a szerb kancelláriát. Ebben a légkörben született a Suplex Libellus Valachorum (olv. Szupleksz Libellusz Valachorum) is. 1845-ben Szcitovszky János hercegprímásnak, a rend konfráterének kezdeményezésére, 1864-ben négy pálost és két klérust küldött Péliszentkeresztre Kneflinski Máté Częstochowából. Szcitovszky János halálával ez a kísérlet is meghiúsult. A Monarchia alatt a pozsonyi országgyűlésnél a magyar rendek többször is kérték az uralkodót ill. uralkodókat a rend újbóli legalizálására, de sikertelenül. Ugyancsak sikertelenül végződött a pálosok 1902-ben történt nagyváradi letelepítési kísérlete. 1918-ban Markievicz hívott magyar ifjakat a lengyel noviciátusba. Bodó Gellért felszentelt pap pálos szerzetes akart lenni, de nem engedték meg, hogy fogadalmat tegyen. Ő és Benedek nevű társa hazaérkeznek fogadalom nélkül, és jelentkeznek Zichy Gyulánál aki mint kalocsai érsek megkezdte a tárgyalásokat a pálosok érdekében. Mások is fogadalom tétel nélkül érkeztek haza, mert a rend lengyel vezetői nem támogatták a magyar törekvéseket ezért nem bocsátották fogadalomra az ottjártakat. Így az addigi próbálkozások, hogy magyarokat a lengyel noviciátusban neveljenek sikertelenek maradtak. 1934-ben országos ünnepség keretében vehették át a Lengyelországból, érkező Csensztochovából /Częnstochowa/ lengyel pálos atyák a gellérthegyi Sziklatemplomot. Az ünnepélyes beiktatás május 21-én volt, a ház perjele P. Raczynski Kajetán novíciusmester lett. A pálosok iránt óriási volt az érdeklődés, nagyon sok volt a jelentkező, de érdekes módon csak heten öltöztek be. 1989 után fordulatot vett országunkban is a Pálos-rend története örökölve a sajátos múltbéli hagyatékokat. Előzményként: 1950. október 7. és december 5. között az országban el kellett hagyniuk a szerzetesházakat a rendtagoknak. A nagy reményekre, az eredeti magyar Pálos-rend visszaállítására jogosító kezdeményezést az ország eljövendő szomorú sorsa határozta meg. A világháború és utána a kommunista diktatúra fél évszázada újból megsemmisítette ezeket a reményeket. A tagok toborzása titokban folytatódik, ekkor alakult a klandesztin pálosok szervezete, Árva Vince atya lett ennek vezetője. Miután Bolváry Pál novíciusmestert letartoztatták 1961. február 7-re virradó éjszaka. 1982. augusztus 22-én kinevezte P. Koscielecki Lőrinc a rendfőnökének P. Árva Vince atyát. dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz. leiratával kinevezi Árva Vince atyát posztulátornak. A hivatalos kánoni eljárás megindítására 1986. január 18-án került sor az Esztergomi Bazilikában ünnepi szentmise keretében, melyet a bíboros, prímás, esztergomi érsek úr mutatott be. Az Istenben boldogult Bíboros Főpásztor kérésére a Sacra Congregazione per la dei Sancti, (olv. Szakra Kongregációne per la dei Szankti) 1514/986. szám alatt, 1986. ápr. 18-án Palattini bíboros prefektus aláírásával jóváhagyta a kanonizációs vizsgálat lefolytatását. A rendszerváltozás után Árva Vince atya a lehetőségeket kihasználva felélesztette, és újból működésbe hozta Márianosztrán a pálosságot és Budapesten a Sziklatemplomot, melyet jelenleg a lengyel vonalú pálosok használnak. A magyar eszmélés, a jobbat érdemlő magyar társadalom felébresztésének elengedhetetlen kelléke kellene, hogy legyen a nemzetközileg ismert, magyar alapítású szerzetesrend magyar központúvá tétele, leválasztva a mesterségesen ráerőltetett lengyel vezetésről. A magyarságnak fontos, hogy a hit meggyengülésének általános folyamatában a magyar kereszténység megerősödjék, öntudatunk felerősödjön. Árva atya Rómába felterjesztette a titkos pálosok névsorát, hogy elismerjék szerzetesi voltukat. Ezt a Szerzetesi Kongregáció 1989. május 20-án elismerte. Záró gondolatként: Árva Vince atya ennek a szellemiségnek megfelelően 2008. február 8-án kelt levelében kérelemmel fordult Németh László SVD, a Magyar Püspöki Konferencia a titkárához, melyben felvázolta, hogy a posztulátori feladatot az felsorolt tartalommal elvégezte eleget téve a dr. Lékai László esztergomi érsek felkérésének egyben jelezte az aktori szerepet betöltő bíboros úr elhunytára tekintettel szükséges, hogy aktorként Rómában megfelelő képviselője legyen az ügynek és a püspöki konferenciát tartotta megfelelőnek erre a feladatra. A magyar Pálos-rend alapítójának Özséb kanonok, oltárra emeléséhez a szükséges anyagot 22 éves munkával összegyűjtötte Lékai László néhai bíboros, prímás, esztergomi érsek úr által reá ruházott posztulátori feladatát teljesítette. Erről és az elvégzett munkáról valamint a szenttéavatás készre jelentéséről továbbá a Pálos-rend sajátos helyzetéről tájékoztatta Őszentsége XVI. Benedek pápát. A további levelezésekből kiderült, hogy a nyilvánosság kizárása mellett a lengyel vezetés érintett tájékoztatása nélkül a magyar katolikusság érzelmeinek megsértésével Boldog Özséb szentté avatásának hatáskörét magukhoz vették egy lengyel új posztulátor személyében. Érdekes és külön vizsgálandó kérdés miután a lengyel pálosok 1784-es leválásukkal új utakon kívántak járni, hogy ennek ellenére mennyire van lehetősége egy rendfőnöknek felülírni egy bíboros érsek intézkedését. Másrészt a kánonjogi szabályok szerint a szentté avatási eljárás kezdeményezésére az az egyházmegye illetékes, ahol az érintett személy kifejtett tevékenységet vagy ahol a sírja található. Szükséges egy közvetlen kapcsolat a kezdeményező és érintett személy között. Kétségtelen a lengyel barátaink által alapított rend, gyökerei a Boldog Özséb által létrehozott rendből erednek ugyan, de mégsem tekinthető az 1786-ban megszűnt magyar jogutódjainak, hiszen a kongregációjuk a működésüket Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli. i. Erem néven VI. Pius engedélyezte Apostolicae Sedis Auctoritas című brévéjével. Ilyenformán a közvetlen összefüggés a szentté avatásban érintett személy és a lengyel rend közölt nincs. A magyar pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. Mária országának egyetlen magyar alapítású rendjét, amelyet az apostoli királyság és a Szent Korona védett, vissza kell állítani magyarországi központúvá, hiszen magyar Pálos-rendben, az ifjúság kapaszkodót vagyis hitet nyerhet újra az elkövetkezendő időkben.

Bakk István Budapest	Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága? Elhangzott az MVSZ VII. konferenciáján: A Fény üzente - (MVSZ-Magyarok Háza, Csontváry-terem) 2008.08.19-én (elérhető 23 óra után) ** 001 Olvasható: A Fordulat. A Fény üzente. Kulturális Konferencia. 2008. augusztus 18-19. A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei. VII. Budapest, 2008. Erről még hallhat: Szól a Pálos Himnusz! 2008. augusztus 13-án, szerdán 20-21h között. Élő legenda Őskövület műsort hallhatják 98 Mh-en a Civil Rádióban. Bakk István a Pálos-rendről beszél. Műsorvezető Németh Nyiba Sándor civilradio.hu/archivum.php 20:00-20:30Élő Legenda (Ősk... 20:30-21:00Élő Legenda (Ősk...

Heim Tibor Szatmárnémeti	A szentimrei plébános idegesítése céljából írtam az elöbbi üzenetet.

Heim Tibor Szatmárnémeti	Kipróbálom az üzenöfalat!

<< Első < Előző 1 Következő > Utolsó >>