Dr. Jancsó Benedek és Vofkori László által talált források szerint Csíkszentimrén a XIII. században már román stílusú templom volt. A mai templom helyén azonban egy másik, gótikus templom állott. Ugyanis a mostani formában álló templom 1777-ben készült el „… Tengeszeg tízes területén az egyházközség és Sepsi Szentiványi Báró Henter Ádám költségén”, amikor egy régebbi templom gótikus, azaz csúcsíves elemei beleépültek az új, többnyire barokk templomba. A templom középső részét, a hajót teljesen új formába öltöztetik. A régi templomból megmarad a torony és a szentély, de azok is átalakítva. A régi templom hálóboltozatának és gótikus záróköveinek csak a nyomai állapíthatók meg. A régi templomból falfestmények is maradtak meg.

A csíkszentimrei templom igen értékes ereklyéje egy nagyméretű szárnyas-oltár maradványai a XV. század végéről. A táblakép-festészet legkorábbi emlékei. Ezeken nyolc kép található. Az egyik oldalon Szűz Mária életéből („Angyali üdvözlet” és „A kis Jézus bemutatása a templomban”, illetve „Jézus születése” és „Mária halála”), a másik oldalon Jézus Krisztus szenvedés-történetéből (passzióból) vett négy-négy jelenet van („Júdás csókja” és „Krisztus Pilátus előtt”, illetve „Krisztus Kaifás főpap előtt” és „Cyrenei Simon segít a kereszt vivésében”). A táblaképek kompozíciója többnyire Schongauer metszetek felhasználásával készültek. Ezek az 1676-ban Henter Ferenc által készíttetett, ma is a templom szentélyében álló, barokk oltár felállításakor kerülhettek ki. A templom padlásán, az 1900-as évek elején, Kovács Balázs plébános fedezte fel.

1929-ben pedig a toronyban találtak még két nagyobb méretű táblakép-et. Ezek egy másik szárnyas-oltár részei lehetnek. Az egyik kép a „töviskoronázást”, a másik „golgotai jelenetet” örökíti meg. Ezek viszont a XIV. század végén készültek.

A templomban található egy nagyobb méretű olajfestmény. Ez egy „Fogadalmi kép” 1767-ből, és Stephanus Antal festette. A megfeszített Krisztus látható rajta, felül kis síró angyalkákkal.

A festmény felső részén és két oldalt, a kereszt-szár mellett az alábbi imádság olvasható:

- A festmény felső részén: „A békesség angyalai keservesen sírnak.”

- A kereszt szára mellette bal felől: „Ó bűnös Lilek. Szemléld ell a fölfeszíttetett, s éretted megholt Megváltó Krisztusodnak megnyílt sebeit, lecsurgó piros vérét, és vérének drága bérét. Íme látod fejem le van haitva, hogy tigedet meghcsokollyalak, szívem meg van nyitva, hogy magam szeretetemhez hodicsalak, két kezem ki van teriesztve, hogy magamhoz szoricsalak. Minezöekre nem mozdulsze meg, ó bűnös Lilek, hogy a bűneket elhagyad.”

- A kereszt szára mellett jobb felől: „Mozdicson tehát már tigedet a te Jézusodnak öröktől való szeretete. Istentelen, kegyetlen, pogánnál is pogányab vagy, ha a te Jézusodnak ennyi kinszenvedésit eltikozlod, és csak héába holt meg éretted a Krisztus. Jól meggondold, bizonyára valamikor akkor kikeresem kezedből az Én teéretted kiontot drágálátos szent véremet. És az egisz keserves kinszenvedésem ellened fog támadnyi, minden sebeim ellened fognak kiáltanyi a te örökinvaló kárhozatodra.”

A feljegyzések szerint a templomon több alkalommal végeztek kisebb javításokat. Nagyobb javítások 1903-ban, Ft. Lőrincz Sándor plébános idejében, 1994-ben és 2005-ben, Ft. Vass Zoltán-István szentszéki tanácsos, főesperes, plébános idejében történtek.

Érdemes említést tenni a templom harangjainak történetéről.

A „Domus historia” feljegyzése szerint „…a 10 mázsás nagy harangot 1848-ban csak Székely Elek akkori bíró erőszakoskodására adta át a magyar kormánynak Ft. Márkos János akkori plébános.” Báró Henter Ádám fia, Báró Henter Antal a csíkszentimrei templom részére, többek között, Szentdemeteri (Maros megye) saját kápolnájából három harangot adományoz. Ezek közül kettőt, nehézségek árán bár, sikerült elhozni 1868 nyarán, és feltenni a templom tornyába. Az első világháború alatt elvitték a templom négy nagy harangját, és meghagytak két csengőt. Az akkori plébános, Ft. Kovács Balázs ezt így írja le: „A hosszú világháború folytatása magával hozta a Központi hatalmak szükségét nyersanyagokban. A hadi anyagok előállítása végett templomunk kincsét, a hitközségek nyelvét requirálta el az állam. Hitközségünknek volt gyönyörű szép négy harangja, és kettő kis csengettyűje. A vezetők nemtörödömsége folytán bekövetkezett az a hallatlan esemény, hogy elveszik a négy nagy harangot, s marad a szétszórt község számára a kettő kis csengettyű.” (Megjegyzés: Ft. Kovács Balázs plébános ez idő alatt a fronton volt.) 1922 tavaszán megreped a nagyobbik, 29 kg-os csengettyű. Így egyedül marad a kisebbik csengettyű, mely 8 kg. Ekkor mindjárt megindul a szervezett és nagy gyűjtés harangok beszerzésére. Sikerül is öntetni már ebben az esztendőben egy 456 kg-os, és egy 248 kg-os harangot az Arad-i Hönig Frigyes harangöntővel. Ezek a harangok ma is meg vannak.

2007-es esztendő „Szent Imre milleniumi év”. Szent Imre herceg tiszteletére, a csíkszenimrei hívek adományából, egy 210 kg-os harangot sikerült öntetni Székelyudvarhelyen Lázár Imre harangöntő műhelyében. Mivel a 2007-es esztendő Árpád-házi Szent Erzsébet éve is, ezért néhány személy az egyházközségből úgy döntött, hogy öntetünk az Õ tiszteletére is egy 70 kg-os harangot. Ez az úgynevezett „Lélek-harang.” Jelenleg a csíkszentimrei templomnak négy harangja és egy csengettyűje van.

Vass Zoltán-István 
szentszéki tanácsos, főesperes, plébános